

1936-ban a német vezérkar megbízást adott a Rheinmetall Borsig vállalatnak, hogy fejlesszen ki egy partraszállási műveletekre használható lánctalpas vontatót. A járműnek 18 000 kg terhet kellett elbírnia. A vízen a vontatónak alkalmasnak kellett lennie rakományszállító csónak vontatására, gyakorlatilag révkalauzhajóként kellett funkcionálnia, míg partraszállva akár iszapos parton is biztonságos helyre kellett tudnia szállítani a rakományát.
A Rheinmetall-nak sikerült megbirkóznia a feladattal, ennek lett az eredménye ez a bizarr jármű, a Land-Wasser-Schlepper (LWS). Az LWS gyakorlatilag egy lánctalpas futóművel ellátott vontatóhajó volt. Ránézésre is több köze volt a hajóhoz, mint egy szárazföldi járműhöz. Ezt támasztják alá a hajóablakok és a kéményszerű légbevezető nyílás, amely a motor légellátását volt hivatott biztosítani.
A meghajtást a 265 LE-s Maybach HL 120TRM motor végezte, amellyel úton 40 km/h csúcssebességet volt képes elérni a laprugós felfüggesztéssel működő nyolc pár futógörgős vontató. Vízen való haladáskor működésbe lépett a két propeller, amelyek a jármű hátulján (tatján?) lettek elhelyezve. Ezek segítségével az LWS 12,5 km/h sebességgel tudott úszni a vízen.

Az LWS-t három főnyi személyzet irányította, és további 20 szállítandó főnek volt még hely. Hátul egy rámpát lenyitva lehetett ki-be rakodni, akár egy 18t-s Sd.Kfz. 9-est is. Az átkelés alatt a legénységet az LWS kabinjaiban lehetett elszállásolni.
A háború kitöréséig 21 Land-Wasser-Schlepper készült el, ezeket a partraszálló utász zászlóaljakhoz (Landungs-Pionierbatallion) osztották be. A fejlesztés kezdetekor nem voltak igazán sürgető tényezők, de mindez megváltozott 1940-re, amikor a "Seelöwe" (Oroszlánfóka) hadművelet, vagyis az Anglia elleni tengeri invázió tervezése megkezdődött. Franciaország elestével a kontinensről kiszorultak a szövetséges erők, mindössze a szűk Csatorna választotta el a két ellenséges haderőt. A brit hadsereg nem volt olyan állapotban, hogy ismét támadólag lépjen fel, a RAF pedig súlyos harcokat vívott a Luftwaffe-val a La Manche fölött, majd hamarosan a saját létéért kellett küzdenie. A Királyi Haditengerészet is a sebeit nyalogatta Günther Prien 1939-es scapa flow-i akciója után.
A körülmények tehát ideálisak voltak a német haderő számára egy invázió megvalósítására. És egy ilyen hadműveletben nélkülözhetetlenek a kétéltű partraszálló járművek. A Land-Wasser-Schlepper megfelelő volt a célra, habár nyugodt vízi akciókra lett kifejlesztve, nem a háborgó, viharos La Manche csatornára. Az LWS programot ekkor felgyorsították, a vontatókat tengeri átkelésre alkalmassá kellett tenni. 1941-re azonban a project-et leállították, mert a partraszállás immár nem volt kivitelezhető, a "Seelöwe" elnapolásra került. A RAF visszaverte a Luftwaffe-t, és a Szovjetunió elleni támadás tervezése kapott kiemelt prioritást.
A project leállításáig hét darab tengeri akciókra alkalmas LWS-et állítottak elő. Ezek közül néhányat bevetettek 1941-ben a keleti fronton. Szerepet játszottak a balti-tengeri Ösel, Dagö, és Muhu szigetek elfoglalásában.

A Land-Wasser-Schlepper nagy hátránya volt, hogy páncélzattal nem rendelkezett, ami meglehetősen kellemetlen partraszálló akcióknál. A páncélzat nélküli kétéltű vontató csak úgy szereplehetett eredményesen, ha a partraszállásnál nem kellett jelentős ellenállással számolni. Erre pedig csak a legritkább esetben került sor. A meglehetősen nehézkesen, esetlenül mozgó jármű kiváló célpontot nyújtott az ellenségnek. Éppen ezért újragondolták az LWS szerkezetét, és némi változást eszközöltek ki rajta. A struktúráját érintetlenül hagyták, ellátták könnyű páncélzattal, és a jól bevált Panzer IV-es futóművét és felfüggesztését építették be a Panzerfähre (PzF) névre keresztelt járműbe. Két PzF prototípus készült el, ezeket úgy építették, hogy képesek legyenek közrefogni és vontatni egy harckocsit vagy egyéb rakományt szállító uszályt. A PzF tehát már inkább kompként funkcionált, mint sima vontatóként. A két prototípus után több PzF már nem épült, a projekt-et 1942-ben elvetették.
A háború után a megmaradt Land-Wasser-Schlepper-eket Angliába szállították, ahol technikai vizsgálatoknak vetették őket alá.

| Land-Wasser-Schlepper | |
| Általános | |
| Jármű típusa | Kétéltű vontató (Schlepper) |
| Gyártó cég(ek) | n.a. |
| Hadrendbe állítás | 1936 |
| Kezelők száma | 3 + 20 fő |
| Méretek | |
| Harci tömeg | 13 t |
| Teljes hossz | 8600 mm |
| Törzshossz | 8600 mm |
| Szélesség | 3160 mm |
| Magasság | 3130 mm |
| Hajtómű | |
| Motor | Maybach HL 120 TRM típusú 12 hengeres benzinmotor |
| Teljesítmény | 265 LE |
| Tüzelőanyag-tartály | n.a. |
| Mozgékonyság | |
| Max. sebesség országúton | 40 km/h |
| Max. sebesség terepen | 12,5 km/h |
| Hatótávolság országúton | 240 km |
| Hatótávolság terepen | n.a. |
| Szállítható/vontatható hasznos teher | 18 t/n.a. |
| Kapaszkodóképesség | n.a. |
| Árokáthidaló képesség | n.a. |
| Lépcsőmászó képesség | n.a. |
| Gázló mélység | n.a. |
| Minimum fordulósugár | n.a. |
| Fegyverzet | nincs |
| Páncélzat | nincs |

| Gyártott mennyiség | 1938-ig | 1939 | 1940 | 1941 | 1942 | 1943 | 1944 | 1945 | Összesen |
| Land-Wasser-Schlepper* | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. | - | - | - | 28 (2) |
* Panzerfähre változattal együtt.
( ) Panzerfähre változat.
Típusváltozatok:
Források:
by Morello
Kapcsolódó cikkek: -